Bár eszméjében nem egy tipikus „jó kis hely”, a kellemes kávék miatt mindenképpen szentelnék egy rövid postot a Café Freinek.

A franchise rendszerben működő kávéház-hálózat kéz a kézben jár a Libri könyvesboltokkal. Bár pár éve nálunk is megjelentek már a könyvesboltban-kávézók, a Frei Café tette ezt lánccá.

Megosztom egy régi emlékemet: kb 15 éve ellátogattam Kanadába, ahol kedves nagynénémmel jó sok bolttúrát végigcsináltunk. Ami érdekes volt, hogy a kedves nagybácsi minden alkalommal velünk tartott, de ahogy meglátott egy könyvesboltot, beült annak a kávézójába, és ott várta meg, amíg mi nyakunkba vettük a boltokat. A könyvesboltok kávézója tehát egyfajta „férfimegőrzőként” funkcionált, amit nem kizárólag nagybátyám vett igénybe – a foteleken ott sorakozott a sok férfi, könyvvel a kezében… néha kávé nélkül.

Itthon a Frei kávézók inkább társasági helyszínnek számítanak, kevésbé a könyvesboltból kinőtt kávézóra hasonlítanak – hiszen nem is így kerültek oda, hanem utólag.

Magyarországon már nagyon sok helyen találunk ilyen hibrid kávézó könyvesboltot, mi olyan 4-5 helyet szoktunk rendszeresen látogatni. A légkört nagyban meghatározza, hogy könyvesboltban vagyunk – illetve néhol könyvesbolt mellett, mint pl. Miskolc sétálóutcájában. Ezzel együtt nekem tetszenek azok a hangulatmegoldások, amikkel a franchise operál: tapéta, kiegészítők, néhol látványkandalló – bár tüzet még soha nem láttam az Arénában.

A lényeg viszont a kávé! Ebből igen nagy a választék, és bár gondosan betanult recept alapján készítik el mindenhol, egyáltalán nem mindegy, hová térünk be. A nyitás után az Arénában volt egy barista, aki istenien készítette a kávékat, emellett azonban külön értékeltem, hogy nem nekem kellett az itallapban elmélyednem, mert mindig ajánlott valami különlegeset. Persze a nyitás óta már eltűnt a varázs – ahogy a kedves szőke barista is –, de legalább lettek kedvenceink.

Laci befutója a nicaraguai dohánykávé. A kávét dohányleveleken és cukron át főzik (hú, ez a helyes kifejezés?), emiatt kellemesen füstös, emellett édeskés ízt kapunk. Sajnos a nyitás óta eltelt pár évben beszállítót váltott a cég, és a mostanában kapható dohánykávé már csak árnyéka az eredetinek… Talán emiatt is teszünk komoly erőfeszítéseket, hogy itthon is előállíthassuk :-)

Nekem több kedvencem van, pl. a konyakmeggyes kávé, a gyerekek pedig a forró csokikra szoktak rárepülni. Újabban – talán mert ránk szakadt a nyár – az uborkás-sárgadinnyés limóra kattantam rá, leginkább azért, mert sokszor rádöbbenek, hogy csak a társaság és a hangulat miatt ülök a kávézóban, és ez gyenge kifogás arra, hogy az aznapi 4. kávét is megigyam, ezért választom a limonádét.

Az árak jól vannak belőve, a kávék 300 Ft-tól 600 Ft-ig vannak beárazva. Ez azonban kicsit megtévesztő, mivel egy kis süti, repeta kávé, vagy kávé után egy limó, és máris ott hagysz pár ezrest. Más kávézó sem olcsóbb persze, de ez sem az, bár annak tűnik.

Freinek saját kávémagazinja is van – azok kedvéért, akik egy könyvesboltban sem tudnak mit olvasni, illetve nem társasággal mennek. Kis szépítés, hogy ez szolgál itallapként is. A legutóbb egy kávégépekről szóló írást olvastam benne, ahol úgy éreztem, hogy a szerző vagy meghasonult önmagával, vagy profi marketinges. Sikerült ugyanis elmagyaráznia egyszerre, hogy igazán jó kávét otthon is csak egy nagyon drága kávéfőzővel készíthetünk, de emellett az is igaz, hogy igazán jó kávét otthon nem is készíthetünk, azt csakis profi baristák tudnak készíteni… hiába: el kell adni a készüléket is, de a vendégek sem maradhatnak otthon. Ettől mondjuk nem kell tartani: az Alleban például vadászni kell egy asztalt, ha le szeretnénk ülni egy kávéra.

Összességében – azzal együtt, hogy elfogult vagyok, mert a könyv és a kávé önmagában is szívügyem – a Cafe Frei kávékínálat, ár-érték arány, és szimplán át tekintetében is a legjobb a nálunk terjedő kávéház-láncok közül. (A sütin még talán javíthatnának…) De úgy látom, sokan osztják a véleményemet, mert a kávézóik tele vannak.

Jó hely. Ha van olyan, aki még nem volt – hogy tudtad kikerülni??? – akkor tudom ajánlani :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.