Mostanában kevésbé van időnk gasztrotúrázni, dehát nyáron inkább kerti mulatságok vannak, mint nagy vendéglőbe járás. Azért néha még így is el-elcsábulunk egy jó kis estére!

Tegnap este Timivel vettük nyakunkba a várost, és mivel a környéken kerestünk helyet, elhatároztuk, hogy megnézzük a Márvány Menyasszonyt, melyről mindkettőnk felmenői szépeket meséltek. A helyről most nem írnék bővebben, mert kb 100 fős csoport vacsorázott bent és cigányzene szólt, amikor megérkeztünk. Legnagyobb csalódásunkra közölték, hogy teltház van, és két embert már nem tudnak leültetni. Ez csak azért esett egy kicsit rosszul, mert valóban nagy volt a zsúfoltság, de két teraszrész még teljesen üres volt. A nagyhangú, magyaros konyhájú helytől nem ezt vártam.

Így esett, hogy továbbálltunk, azonban már mindkettőnk ízlelőbimbói ráálltak valami "ízgazdag" fogásra. Végül a MOM Parkban kötöttünk ki a Paulanerben. A helység nagyon kellemes, igazi sörház hangulatú. Engem talán csak az zavart egy kicsit, hogy olyan nagy, hogy igazából nem látható át. De pont ezért alkalmas nagyobb rendezvényekre (úgy emlékszem, anyunak volt itt egyszer évfolyamtalálkozója.) Szóval kellemes fa burkolatok, nehéz székek és a MOM mögötti térre néző kerthelység.

Egy sörházban sértés lett volna pont a sört kihagyni, úgyhogy szűretlen búzasört ittunk citrommal, ami igazán kellemes, hűsítő volt - még úgy is, hogy én különösebben nem rajongok a sörért. Az ínyenceknek viszont van miből válogatniuk!

Az étlap szintén vonzó lehetőségeket kínál - annyira, hogy alig bírtunk választani! Timi libamájat evett roston, mézes vörösborban párolt körtével és tejszínes burgonyapürével. Ez az étel úgy ahogy van, hibátlan! Először kicsinek tűnt az adag, de végül csak birkózni kellett vele. Én egyéni párosítást kértem: a napi ajánlatban szereplő gombás csülökpörköltet egy kis juhtúrós sztrapacskával! Hát ezzel nem sikerült megbirkóznom, olyan emberes mennyiség volt. A pörkölt kicsit sós volt, de a savanyúubi nagyon jól illett hozzá. A sztrapacskát még Timi is dícsérte, ami nagy szó, mert ő maga is finomat tud főzni otthon.

Itt talán abba is hagytuk volna a vacsit, ha nincs a roppant jó vendéglátós érzékkel és humorral megáldott pincér, aki a vacsora alatt többször megjelent, hogy minden megfelel-e. Ő aztán rábeszélt minket még egy császármorzsára, amit persze cseppet sem bántunk meg. A különlegesség, hogy fahéjjal csinálják és eperszószt öntenek a tetejére. Hmmm nyami!

Hát, azt hiszem mindent elmondtam: a Paulaner hangulata nagyon kellemes, a konyhája pedig kiváló. Nem mondanám olcsó helynek, de jó választás lehet akár üzleti ebédhez, vagy nagy baráti társaságos vacsihoz is. De ha csak ketten vagytok, akkor is látogassatok el és költsetek el egy "ízgazdag" vacsorát!

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.